2025 adventjén
Kis Szent Teréz barátainak
2023-2025 között Rendünk Kis Szent Teréz centenáriumot ünnepelt. 2023. április 29-én volt a boldoggá avatásának, 2025. május 17-én pedig a szentté avatásának 100. évfordulója. Az idei évet megjelölték a compiègne-i vértanú nővéreink szentté nyilvánításáért tartott nagy hálaadó ünnepségek is Franciaországban. 2025. december 27-én újabb centenárium kezdődik, ezúttal Keresztes Szent János tiszteletére. 2026-ban ünnepeljük szentté avatásának 300. és egyháztanítóvá nyilvánításának 100. évfordulóját.
Keresztes Szent János az a nagy szentünk, akit gyakrabban idézünk, de annál ritkábban olvasunk. Prózája inkább ijesztő, mintsem vonzó számunkra. Bonyolult okfejtések, és főként aszketikus témák jutnak eszünkbe róla. Kevesen gondolnak rá úgy, mint nagy imádkozóra, a Szentírás kiváló ismerőjére és főként Isten nagy szerelmesére. Hála Istennek azonban vannak szerencsés kivételek, mint az a francia fiatalember, Quantin Denoyelle, akit húsz évesen ragadott magával a szent, aki tanítványává szegődött, és tizenöt év elteltével az időközben Belgiumba költözött négy gyermekes családapa úgy érzi, elérkezett annak az ideje, hogy tapasztalatát közkinccsé tegye. Modern kifejezési formát választott, képregényben mutatja be nemcsak Keresztes Szent János életét és tanítását, hanem azt is, hogy hogyan hatott az ő életében. Amikor azt kérdezték tőle, szerinte mi Keresztes Szent János mondanivalója korunk számára, így válaszolt: „Számomra nagyon fontos személy, nem véletlen, hogy az Egyház egyháztanítóként állítja elénk. Lisieux-i Szent Teréz nagyon sokat merített Keresztes Szent Jánosból. Keresztes Szent Jánosnál is, akárcsak Szent Teréznél a Szeretet áll a középpontban: a legszebb inspirációk, a legmagasztosabb gondolatok is semmik szeretet nélkül. Ma sürgető szükség, hogy a sok felnőttnek, akik a keresztséget kérik Franciaországban, szilárd lelki táplálékot adjunk, különösen a lelki sötétségek idején. Keresztes Szent János jelzőtáblákkal látta el az én lelki utamat, meg vagyok győződve, hogy sokakat segíthet az istenkeresésükben. Egy szent alakját meg lehet rajzolni önéletrajzi vagy történelmi szempontból, de ha nem vesszük észre minden cselekedete mögött a tüzet és az Istennel való bensőséges egyesülést, nem értjük meg az életszentséget, vagy azt mondjuk, hogy nem nekünk való.”
Keresztes Szent János kedvenc „szentje” a Szentháromság volt. Minden alkalommal, amikor votiv misét lehetett mondani, ő a Szentháromság tiszteletére misézett. A Szentháromságról szóló dalában a megtestesülés misztériumát is ebben a teljességben szemlélte. Az ő gondolataiból merítve hangolódjunk most a megtestesülés misztériumának ünneplésére.
„Mikor végül jött az idő, amelyben végre meg kellett szabadulni az arának, ki nehéz igát nyögött, azon törvény súlya alatt, melyet Mózes tett reá, az Atya gyöngéd szeretettel ilyetén módon beszélt: »Látod, Fiam, a te arád, kit képedre alkoték, mindabban, mi rád hasonlít, szépen illik tehozzád. Azonban a testben elüt, egyszerű léted nem bírja, pedig teljes szeretetnek olyan az ő törvénye, hogy hasonlóvá legyenek a szerető, s az, kit szeret, mert a nagyobb hasonlóság nagyobb öröm forrása. Ez tehát a te arádban igen nagyra nőne, ha téged hasonlónak látna a testben is, mely övé.« »Az én akaratom a tied, – felelé rá a Fiú – s az én dicsőségem az, hogy akaratod az enyém. Nekem, Atyám, megfelel az, amit Felséged kimondott, mert ily módon a jóságod annál jobban kitűnik. Látni fogják hatalmadat, igazságod, bölcsességed, én majd hirdetem világgá, és megmagyarázom nekik szépséged és kegyességed s királyi felségedet. Megkeresem majd arámat és magamra rám veszem szenvedéseit és bajait, melyek úgy elgyötörték. És hogy neki legyen élte, meghalok majd érette, s kihúzván őt börtönéből, visszahozom Tehozzád.«
Akkor hívta az arkangyalt, kinek neve Gábriel, s elküldé egy kisleányhoz, kinek neve Mária. Kinek beleegyeztével létrejött a nagy titok, melyben a Szentháromság az Igének testet adott. És bár hárman viszik végbe, a mű egyben létesült, és megtestesült az Ige Máriának méhében. S kinek eddig csak Atyja volt, édesanyát is kapott, de nem ugyanazon módon, mint ki férfitól fogant. Mert ő csak az ő méhéből vette a szervezetét, amiért Isten és az ember Fiának nevezteték.
Mikor végre jött az idő, s meg kellett születnie, úgy, miként a jegyes szokott, jött ki nászi terméből. Ölelkezve arájával, kit karjaiban tarta ő, őt pedig az édesanyja egy jászolba helyezé. Néhány állat közepette, mely éppen akkor ott vala, emberek daloltak neki és az angyali karok. Megülve a lakodalmat, mely kettőjük közt létrejött, Isten pedig a jászolban sírt és nyögdécselgetett: Ékszere ez az arának, amit a nászán viselt, az anya meg csodálkozott látva a szerepcserét: Emberkönnyet sír az Isten, míg az ember úgy vigad, mind a kettő oly szokatlan, egyikben és másikban.”
Ezekkel a gondolatokkal kívánunk mindnyájuknak békés, boldog karácsonyt és áldott új esztendőt!
2025 adventjének öröm-vasárnapján, Keresztes Szent János napján,
Imával és szeretettel Katalin nővér
és a marosszentgyörgyi Kis Szent Teréz Kármel közössége
