Könyveink

2018 tavaszán az erdélyi Mária Rádió fölkérte közösségünket, a Kis Szent Teréz Kármelt, hogy készítsen két hetente egy-egy fél órás rádióműsort. 2018 júniusa óta sugározzák a műsorokat. A cél, hogy a Kármel lelkisége közkinccsé váljon, elsősorban szentjei által. Ezért mindenekelőtt Avilai Szent Teréz Önéletrajzára esett a választás, hogy a hallgatók érzékeljék: mennyit küzdött ő is emberi gyöngeségeivel, valamint környezetével, amely a legtöbbször nem értette őt. Az Önéletrajzban nem egy „kész” szent áll előttünk, hanem egy kereső, bukdácsoló hús-vér ember, akiben önmagunkra ismerhetünk. Miközben elmeséli életét, küzdelmeit, hasznos tanácsokat ad a lelki életre vonatkozóan nemcsak nekünk, szerzeteseknek, hanem mindenki számára. 

Figyelemre méltó lelki útikalauzt tarthatunk a kezünkben, amely Avilai Szent Teréz A belső várkastély című könyvének segítségével ajánl egy mindenki számára választható lelki utat. Most, amikor „Először az emberiség történelme során egy egész földrész arra a pontra jutott, hogy elforduljon valamitől, amire létét alapozta kétezer éven át. Ezen időszak alatt háromszor ölték meg Istent: először a kereszten időszámításunk kezdetekor, másodszor a gyanakvás mesterei, akik bevezették az ateizmus lehetőségét a XIX. század végén, a XX. század elején, harmadszor pedig most, az európai kontinens jelenében. Európa csendesen és feltűnés nélkül elveti a keresztény Isten gondolatát, kiszámíthatatlan következményekkel járó paradigmaváltást idézve elő ezzel.” (Első lakás 1.) Ebben a történelmi helyzetben kíván a szerző egy lehetséges kiutat mutatni a lelki válságból, Szent Teréz személyes tapasztalatából és tanításából kiindulva. Rávezeti az Olvasót, hogy meglássa, számára is lehetséges egy személyre szabott lelki út, mégpedig a saját keresztény hagyományunk talaján maradva. „Isten hanyatlása a vén Európában és a keresztény egyházak ebből eredő válsága egyáltalán nem pusztította ki a vallás iránti érdeklődést, sőt, a vallásosság új formáinak kialakulását eredményezte, a különféle szekták elszaporodásától bizonyos filozófiai és politikai ideológiák burkolt vallássá alakulásán át egészen az istentapasztalat megélésének keleti típusú megközelítéséig. A transzcendenciától megsebzett ember az éjszakában továbbra is az ismeretlen Istent keresi.” (Első lakás 1.) Mi az Egyházon belül Jézus Krisztusban találunk rá az egy igaz Istenre. Jézus Krisztus az ajtó, akin keresztül beléphetünk Isten misztériumába.

Jézusról nevezett Szent Teréz A tökéletesség útja c. művét nővérei kérésére írja meg, és bepillantást enged a kármelita nővérek életébe, ezért jelen könyvünkhöz az illusztrációt egy mai kármelita kolostor életképei adják. Szent Teréz ugyanakkor nemcsak nekik szánja írását, hanem mindazoknak, akik szeretnék gyakorolni a belső imát. Nagybátyjától – aki világi hívő – kapja azt a könyvet (Francisco de Osuna: Harmadik Lelki Ábécéskönyv), amely megerősíti őt a belső ima útján. Tapasztalatait, melyeket ezen az úton szerez, megbeszéli olyan világi emberekkel is, akik gyakorolják ezt az imát (elmélkedés, szemlélődés). Szent Teréz mindenkit buzdít, hogy kezdje el élni az Istennel való bensőséges kapcsolatot, valamint tartson ki ebben a barátságban – ami számára a belső ima –, és az első, akit megtanít rá, az édesapja.

Az emberi lélek Jegyese Isten, akár világi hívőről van szó, aki egyedül vagy házasságban él, akár szerzetesről vagy papról, aki lemondott a házaséletről. Az evangéliumi tanácsok: szegénység, tisztaság, engedelmesség – minden kereszténynek szólnak, életállapottól függetlenül. Aki házasságban él – az Egyház törvényei szerint – és megőrzi a hűséget, a lehető legtisztább életet él, akárcsak az a pap, szerzetes vagy szerzetesnő, aki megőrzi a hűséget a cölibátusban, illetve a szüzességben.  A tisztes szegénység mindenki számára kívánalom: nem halmozunk javakat, csak annyit tartunk meg, amelyre nekünk és a ránk bízottaknak szüksége van. Az engedelmesség úgyszintén, hiszen ha a családban nem engedelmeskednek egymásnak (férj-feleség, gyermekek), viszálykodással telnek a mindennapok. Az erények gyakorlása – a saját életállapotnak megfelelően – minden keresztény számára az Életet jelenti.

Az Istennel való személyes kapcsolat nem a papok és a szerzetesek kiváltsága. Minden ember arra van hivatva, hogy a mindennapi belső személyes imában megismerje Teremtőjét, Vele éljen és befogadja a Szentháromság egy Isten szeretetét, aki mindannyiunkban benne él, csak be kell hozzá lépnünk a szívünkbe, hogy föltárhassa Önmagát és nekünk adhassa ajándékait. Ezek nem a rendkívüli, látványos dolgok, amelyek pusztán járulékos elemei lehetnek az imának (pl. látomások) – és amelyek jobb, ha nincsenek, Keresztes Szent János szerint –, hanem Isten mély, benső barátsága, amelyben a Szentlélek öröme és békéje lesz osztályrészünk, már itt a földön. Van úgy, hogy az imában érzékeink nem tapasztalják Isten jelenlétét, és unatkozunk. Szent Teréz tanítja, hogy ekkor se hagyjuk abba az imát, tartsuk meg az Istennek szentelt időt, és szenvedjük el az unalmat, megengedve Istennek, hogy velünk legyen. Ebben a szárazságban és egyéb külső-belső szenvedésben tisztul a lélek, mígnem alkalmassá válik arra, hogy Istennel éljen a szeretetben. Ekkor már nem azért van Istennel az imában, mert közben jóleső érzések töltik be, hanem magáért Istenért, akit önzetlenül viszontszeret, akár sötétben vannak érzékei, akár világosságban. Az igazi szeretetet csak Istentől lehet megtanulni, aki maga a Szeretet. Mindannyian azért születtünk, hogy ennek a Szeretetnek részesei legyünk.

Jelen kis könyv ebben szeretne segíteni Jézusról nevezett Szent Teréz egyháztanító A tökéletesség útja c. műve alapján összeállított gondolatokkal.