Karácsony, 2019.

„Jézus nem kér mást, csak ráhagyatkozást és hálát” – így foglalta össze Kis Szent Teréz a lelki élet során szerzett tapasztalatát.

Vajon könnyű ezt megélni? Teréz azt is mondta, hogy nem akar felnőni, mert akkor neki kell gondoskodnia saját magáról, ellenben, ha mindig gyermek marad, ha egyre inkább azzá válik, akkor majd a jó Isten mindig fog gondoskodni róla, amint a gyermek Jézusról gondoskodott, amint Fiáról gondoskodott mindvégig. Ezért mondja: Jézus nem kér mást, csak ráhagyatkozást és hálát.

Kitől tanulhatta meg Teréz a lelki életnek ezt a nagyszerű útját? Leginkább azoktól, akiket imájában, az evangélium lapjain át szemlélt. Tudjuk, hogy az ő lelkisége abszolút Jézus-centrikus. Teljesen rá fókuszál, mindenben őt nézte és utánozta. Teréz Jézus tanítványa, Jézus, a Mester pedig szintén tanítványi szívvel élt. Egész életében az Atyára függesztette tekintetét, azt tette, amit az Atya kért tőle, egészen rábízta magát mindenben, és hálás volt neki. Atyám dolgaiban kell lennem… Az én eledelem az, hogy az Atya akaratát cselekedjem… Ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te… Hálát adok, hogy meghallgattál, tudom, hogy mindig meghallgatsz… Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha fél, mindig ráhagyatkozik az Atyára, vele él, vele cselekszik, vele üdvözíti a világot, amelynek megmentésére az Atyával egyetértve közénk jött.

Teréz a Szentcsalád másik két tagjától, Máriától és Józseftől is a bizalom és ráhagyatkozás útját látta. Mária nem idegeskedett, hogy mi lesz most, mit fog szólni József, mi lesz, ha elhagyja, ha megkövezteti, mit mond a szüleinek?... Elment Erzsébethez és magasztalta Istent. József sem szaladt fűhöz-fához elmondani, hogy vajon mit tett Mária, hogy gyereket vár, hiszen nem tőle van, mit tegyen most vele, teljesen tönkretette a jövőjüket… Istennel beszélte meg a dolgot, ráhagyatkozott és kérte, hogy vezesse… Isten pedig elküldte angyalát. Nem is egyszer. Vezette őt mindvégig és elrendezte az életét úgy, hogy boldog emberként halhatott meg. Jézus, Mária és József is a ráhagyatkozás szentjei. Rábízták életüket a mennyei Atyára, ő pedig mindegyiküket naggyá, boldoggá tette.  Kérjük ezen a Karácsonyon, hogy eszközöljék ki számunkra Terézzel együtt a ráhagyatkozás és a hála lelkületét számunkra.

Most pedig szemléljük Máriát Terézzel együtt:

 

 „Ó, szeretlek, Mária, mikor Isten szolgáló leányának

mondod magad, akit elbűvölsz alázatoddal.

Ez a rejtett erény mindenhatóvá tesz téged,

Szívedre vonzza a Szentháromságot.

Akkor a Szentlélek beborít árnyékával,

S az Atyával egyenlő Fiú benned megtestesül… (…)

 

Elragadtatva hallgatom, angyalok édes királynője,

A szívedből fakadó szentséges éneket.

Megtanítasz az isteni dicséret éneklésére

Hogy Jézusban, az én Üdvözítőmben dicsekedjem. (…)

Benned a Mindenható nagy dolgokat tett

Ezeken akarok elmélkedni, hogy áldjam azokat.

 

Mikor látom az Örökkévalót pólyába takarva

Mikor az Isteni Ige gyenge kiáltásait hallom

Ó, drága anya, már nem irigylem az angyalokat

Mert az ő Hatalmas Uruk az én drága testvérem!

Mennyire szeretlek, Mária, aki a mi partjainkon

Kibontakoztattad ezt az isteni virágot!

Mennyire szeretlek, amint hallgatod a pásztorokat és mágusokat

Mindent gondosan megőrizve szívedben!

 

Szeretlek, amint elvegyülsz a többi nővel együtt,

Akik a szent templom felé veszik lépteik

Szeretem, amint bemutatod lelkeink Üdvözítőjét

A boldog öregnek, aki karjaiba szorítja.

Először mosolyogva hallgatom énekét

De hangja hamarosan könnyekre fakaszt.

Prófétai tekintettel a jövőbe merülve

Simeon a fájdalmak tőrét mutatja neked.

 

Egyiptom földjén, úgy tűnik, ó Mária

A szegénységben szíved örvendező marad

Mert Jézus nem a legszebb haza?

Mit számít a száműzetés, ha birtoklod az Eget? (…)

 

Katalin Ildikó nővér